Jókai Mór, eredeti nevén Jókay Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a 19. századi Magyarország egyik legismertebb regészírója volt. Életének
Kategória: Költők
A magyar irodalomban legnagyobb és legismertebb költők életrajzát tartalmazza.
Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) magyar költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a nyelvújítás vezető alakja. Irodalomszervezői és
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, nyelvújító és politikus, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a Magyar Tudományos Akadémia
Radnóti Miklós (Budapest, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 4.) magyar költő és a modern líra kiemelkedő képviselője. Magyar–francia szakos középiskolai tanár. A tiszta
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) a magyar irodalom felvilágosodás korának egyik legjelentősebb költője. Tanárai csak a jövő tudósaként
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Posztumusz-, Baumgarten- és Kossuth-díjas magyar költő. A magyar irodalom egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb
Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb költője. Egyik legnagyobb alakja a magyar politikai újságírásnak.
Vörösmarty Mihály (1800. december 1. Pusztanyék – 1855. november 19. Pest) író, költő, táblabíró, ügyvéd, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja,
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, lapszerkesztő, tanár, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár és nemzeti hős volt, a magyar költészet