Neves költőnk, Ady Endre Góg és Magóg fia vagyok én kezdetű, de cím nélküli költeménye korszakalkotó volt és nagy ellenállást váltott ki a korabeli irodalmi körökben. Adyt megszámlálhatatlan támadás érte akkoriban. Vádolták hazafiatlansággal, árulással, érthetetlenséggel, gőggel, erkölcstelenséggel és arisztokratizmussal. A költő ezt már előre tudta, hogy a közönség értetlensége támadásokat fog szülni, és emiatt üldözni fogják.
Góg és Magóg fia vagyok én
Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?
Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?
Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.
De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.
Góg és Magóg:a Bibliában szereplő, Istentől eltávolodott pogány népek fejedelmei. Anonymus szerint a magyar népet Magógról nevezték el. Ady a Bilek című írásában a következőket írja: „Góg és Magóg népét érckapukkal zárták el, de Góg és Magóg népe legalább döngethette ezt az érckaput. A mi népünk ezt sem teheti”.
