József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) Posztumusz-, Baumgarten- és Kossuth-díjas magyar költő. A magyar irodalom egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb alakja. Félárva, szegény munkásosztálybeli gyermekként fiatal kora tele volt brutalitással és lemondással. Felnőttként korszaka egyik legkiválóbb költőjeként kellett szembesülnie a meg nem értéssel és a politikai elnyomással. Öngyilkosságra utaló halálának pontos körülményeit sohasem sikerült tisztázni.
Tanárnak készült a Szegedi Tudományegyetemen, de megírta a Tiszta szívvel című versét, ami miatt kirobbant jobboldali tiltakozások okán Horger Antal professzor eltanácsolta. Ezután Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban tanult és tökéletesítette nyelvtudását. Közben megismerkedett a francia és német költészettel, melynek közül főleg Villon volt rá nagy hatással.
Magyarországra visszatérve kapcsolatba lépett az illegális munkásmozgalommal. Zaklatott magánélete felőrölte az idegrendszerét. A költő zavaros elmeállapotba került és a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat kerekei alá került és meghalt. Harminckét évet élt, és még így is a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja lett.
Élete
Édesapja József Áron (1871–1937), görögkeleti vallású szappanfőző munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála (1875–1919), mosónő volt. Budapesten 1900. december 23-án kötöttek házasságot.
József Attila 1905. április 11-én jött a világra Budapesten, a IX. kerületi Gát utca 3. szám alatt. Hatodik gyermekként született, három testvére meghalt még az ő születése előtt.
Hároméves korában az apja elhagyta a családot. Édesanyja csak nagy nehézségek árán tudta gyermekeit eltartania. Úri házakhoz járt takarítani, mosni és vasalni, napszámos munkát végzett, ám így sem tudta biztosítani gyermekei alapvető szükségleteit. Eért úgy döntött, hogy 1910 februárjában két legkisebb gyermekét, Attilát és Etelkát, a Gyermekvédő Liga gondjaira bízza. A gyerekek 1910. márciusában Öcsödre kerültek nevelőszülőkhöz, Gombai Ferenc parasztgazdához. A gyermekek a házi- és házkörüli munkákban segítettek, cserébe teljes ellátást kaptak. József Attila az 1911/12-es tanévben, az öcsödi református iskolában kezdte meg tanulmányait.
Amíg a két gyermeket nevelőszülők nevelték, édesanyjuk azon munkálkodott, hogy jobb életkörülményeket teremthessen nekik. Sikerült egy bérlakást szereznie a Gubacsi úton, majd baleset érte munka közben, a lábadozás alatt pedig az addig szerzett javait ellopták. Attila és Etel 1912. június 19-én tértek vissza Öcsödről, bár a család továbbra is szegénységben élt Budapesten. Gyakran költöztek egyik lakásból a másikba.
József Attila 1912-ben először az Ipar utcai fővárosi népiskolában, majd költözés után a mai Mester utca 67. alatti iskolában járta a második osztályt. Napjai nagyrészét az utcán töltötte, de már gyermekkorában fizikai munkát is vállalt, hogy a családján tudjon segíteni.
Sokat volt beteg, de 1913 év vége felé súlyos tüdőgyulladás támadta meg. 1914 év elején Jolán nővérével történt vita után Attila megpróbált öngyilkos lenni. Lúgkővel tervezte megmérgezni magát, de tévedésből keményítőt ivott. József Jolán állást szerzett a Bőrklinikán, majd 1914. augusztus 22-én feleségül ment Pászti Elemérhez. A család ekkor a férj Üllői út 63. szám alatti lakásába költözött át. 1914. október 14-én Pászti a frontra indult.
Még ezen év végén édesanyjuknál méhrákot állapítottak meg. A nőgyógyászati klinikán kapott kezelést. József Attila a negyedik és ötödik osztályt ismét az Ipar utcai iskolában végezte. 1915 év elején Pászti a harctérről hazatért, Jolán testvérének pedig májusban gyermeke született, így a lakás szűkösnek bizonyult. A Mama ekkor átköltözött a két kisebb gyermekével a Ferenc térre. 1915. szeptemberében Pászti másodszor is a frontra ment, Jolán gyermeke meghalt, ezért követte családját a Ferenc téri lakásba, ahol édesanyjuk haláláig laktak.
A háború miatt a nyomor növekedett, anyjuk betegsége pedig rosszabbra fordult, így folyamatosan romlott a helyzetük. Attila kivette részét a család eltartásából, ez idő tájt rikkancsként is dolgozott.
A 1916–17-es tanévben beíratkozott az Üllői úti polgári iskola első osztályába. A tanítási szüneteket pedig szabadszállási rokonainál töltötte. József Jolán szerint az első polgári végzésének idején keletkezhettek József Attila első versei, köztük a Kedves Jocó! című.
Édesanyjukon fokozatosan elhatalmasodott a betegsége, így 1917 őszén kórházba került és munkaképtelenné vált. A gyermekeknek kellett gondoskodniuk magukról. József Attila ekkor skarláttal feküdt a Szent László Kórházban.
1917. novemberében Etel és Attila Monoron kapott szállást egy menhelyen, ahonnan Attila még 1918 elején megszökött. 1918-ban Budapesten folytatta az iskolát. 1918 májusában eltörte a karját.
1919 nyarán édesanyjuk már nem tudott az ágyból felkelni, 1919 őszén egy szükségkórházba került, ahol egy kórteremben töltötte élete utolsó napjait. József Attila életének meghatározó élményévé vált anyja halála, ezért költészetében is mély nyomot hagyott.
József Attila szeptemberben beiratkozott a negyedik osztályba, ám iskolába nem járt, ezért kimaradt a polgáriból. Az őszt Szabadszálláson töltötte, majd később a makói gimnáziumba került internátusba. Itt megint költeményeket írt, méghozzá az igazgató lányához, Gebe Mártához.
József Attila 1920 januárjában pár napig még a Ferenc téren lakott, hónap közepével Etel nővérével együtt átköltözött Makaiék lakásába. Hogy a rokonokat megtévessze, Makai Etelt szobalányként muatatta be, Attilát pedig mint annak testvérét. 1920 júniusától nagykorúságáig Makai Ödön volt József Attila gyámja.
1920 nyarán hajósinasként dolgozott az Atlantica Tengerhajózási Rt. vontatógőzösein, kotróhajóin, amelyek Budapest közelében, a Dunán hajóztak. Feladatai a ruhák mosásából, a fedélzet sikálásából és más fizikai munkákból álltak.
1920 júliusában a polgári iskola negyedik osztályában letette a vizsgáját. Gyámja a makói magyar királyi állami főgimnáziumba íratta be, valamint a Délmagyarországi Közművelődésügyi Egylet (DEMKE) makói internátusában szerzett neki helyet. József Attila már betegen érkezett Makóra 1920. októberében, majd a hónap végéig tüdőcsúcshuruttal feküdt a makói kórházban.
Hogy tanulmányait folytathassa, le kellett tennie a különbözeti vizsgát. Baráti kapcsolatot alakított ki Galamb Ödön előkészítő tanárával, aki kollégiumi nevelője is volt. 1921-től kezdett folyamatosan verseket írni. Mezőhegyesen töltötte a teljes nyári szünetet, itt korrepetált, s ezért cserébe teljes ellátást kapott.
József Attila költészete
1921. szeptember elején tért vissza az internátusba. Hogy anyagi helyzetén javítani tudjon, tanítást vállalt. Az 1921/22-es, hatodik gimnáziumi tanévben már az osztályelsőségért küzdött, majd sikereket könyvelhetett el az önképzőkörben is. Jó kapcsolatot alakított ki Tettamanti Bélával, az önképzőköri tanárelnökével.
1922 elején verseit a helyi újságoknál próbálta megjelentetni. Sem a Makói Friss Újság, sem a Makói Újság nem volt hajlandó közzétenni költeményeit, bár barátságba került az újság felelős szerkesztőjével, Saitos Gyulával.
Még 1922-ben Makai és Jolán házassága megromlott, így a nő Etelka húgával elköltözött otthonról. Miután Jolán és Makai kibékültek, Bécsbe utaztak. A családi konfliktus lehetett az oka, hogy József Attila ekkor ismét öngyilkosságot kísérelt meg gyógyszerrel. Kórházba került, majd visszament Makóra.
Gyalogosan ment Szegedre Kiszomborról augusztusban, hogy felkeresse Juhász Gyulát, akinek ajánlásával a Színház és Társaság című lap szerkesztőségébe került.
Gimnáziumi tanulmányait 1922 őszén folytatta a VII. osztályban, majd József Attila az önképzőkör aljegyzője lett. Juhász Gyula biztatására megjelent első verseskötete, a Szépség koldusa.
A karácsonyi ünnepek után Pestre ment, majd 1923. január 10-én, miután visszatért Makóra és elhagyta a gimnáziumot. Amikor Makai Ödön tudomást szerzett erről nem támogatta többé anyagilag Attilát, hogy megpróbálja jó útra téríteni. Május elején ismét öngyilkossági kísérletet tett. Makónál ráfeküdt a vasúti sínekre. Június 25-én két gimnáziumi osztály anyagából vizsgázott, majd Etel nővérével töltötte a nyarat Makón. Ez év Decemberében a Werbőczy Gimnáziumban leérettségizett.
Egyetemi évei
1924. szeptember 13-án a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar–francia–filozófia szakos hallgatója lett, majd 1925. november 24-én beiratkozott a bécsi egyetemre.
1927 Szeptemberében beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára, ahol két szemesztert végzett el.
Nagy Lajossal és Agárdi Ferenccel is kapcsolatba került. Az 1930. szeptember 1-jén tartott budapesti munkástüntetésen is jelen voltak. Az ősz folyamán az illegális kommunista pártnak is tagja lett.
Összeköltözött Szántó Judittal, akivel a Margit krt. 46. szám alatt laktak.
1931. április 24-én József Attila szociáldemokrata lett. Tavasszal illegális szemináriumokat tartott Rákospalotán és Újpesten, és másfajta illegális pártmunkákban is részt vett.
A Nyugat 1933. április 1-jei számában ismét közölt József Attila-verset. Május elején a La Fontaine Irodalmi Társaság estjén is szerepelt műveivel.
1934 elején válságossá vált József Attila és Szántó Judit kapcsolata.
Az utolsó évek
1935 tavaszától Gyömrői Edittől kapott pszichoanalitikai kezelést, aki iránt szerelemre lobbant. A pszichoanalitikus skizofréniát diagnosztizált József Attila esetében.
Augusztus 14-én először szerepelt József Attila a Magyar Rádió műsorán. Ősszel József Attila és Vágó Márta kapcsolata feléledt.
1936 első felében adták ki a szlovák és cseh antológiáját, amelyet Anton Straka szerkesztett. A költő fordítói munkáját június 24-én a prágai rádió is elismerte.
1936 nyarán József Attila véglegesen szakított Szántó Judittal, majd megismerkedett Kozmutza Flóra gyógypedagógussal, aki mellett újabb szerelem kerítette hatalmába.
József Attila Halála
1937 December 2-án a Szép Szó vezérkarának társaságában töltötte a napot. Indultak volna a csapattal Pestre, de neki nem jutott hely az autóban.
December 3-án reggel fordításhoz készülődött, majd jó étvággyal elfogyasztotta az ebédet és jókedvűen sétálni indult. A költő zavaros elmeállapotba került és a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat kerekei alá került és meghalt.
